Harmónia a természetben

GardenLand Kft.
4324 Kállósemjén
Kossuth u. 135.
www.gardenland.hu
E-mail: info@gardenland.hu
Tel.:(36)30-9143833


Legyen Ön is a Partnerünk !
Kállósemjén

Kállósemjén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 4911.számú út mentén Nagykálló és Nyírbátor között, az M3-as autópálya nagykállói lehajtójától 7 km-re helyezkedik el.
Közúton és vasúton is jól megközelíthető ukrán, szlovák és román határok közelében.
Kállósemjén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a 4911.számú út mentén Nagykálló és Nyírbátor között elhelyezkedő, Nyíregyházától 23 km-re fekvő nagyközség.
A község területileg a Nagykállói kistérséghez tartozik és a Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak a tagja.
Elérhető közúton, a 4911-es számú Nyíregyháza-Nyírbátor összekötő másodrendű főúton, az M3 autópálya nagykállói lehajtójától 7 km-re. Továbbá a 49144-es számú Kállósemjén-Péterhalom úton, és a 4928-as számú Kállósemjén-Levelek úton. Vasúton: Nyíregyháza-Mátészalka vasútvonal normál nyomtávú vágánnyal.
A 4911-es út felújítását követően (2009), illetve az M3-as autópálya nagykállói lehajtójának megépülésével településünk logisztikai elszigetelődése megszűnt. Az M3-as továbbépítésével még jobban leegyszerűsödik a községünk elérhetősége, amely még vonzóbbá tehet bennünket a befektetők számára.

Történelmünk
A falut az ősfoglaló Balog-Semjén nemzetség alapította a XI. században. Első írásos említése 1271- re tehető, amikor V. László vásárjogot biztosított a falunak. Az 1335.évi családi osztozkodáskor a Nagy-Semjéniek birtoka lett, ekkor a helység neve is Nagy-Semjén. A XIV. században a Kállay Család birtoka lett. A falunév mai megkülönböztető jelzőjét a szomszédos Nagykállótól kapta. 1549-ben már Kallo Semian néven említik. Az 1567.évi összeíráskor török uralom alatt állt és Kállói -Lewkes János tulajdona volt 37 portával. A XVII. században, mint puszta szerepel a feljegyzésekben, egyetlen jobbágycsaláddal. 1715-ben Napkorhoz tartozó puszta. A község újranépesítése a majdnem kihaló Kállay család nevéhez, nevezetesen Kállay Miklóshoz  fűződik. Az 1785.évi népszámláláskor  lakosainak száma kb.970 főt tett ki. A nemesek száma: 70, lakóházaké 140 . A munkáskéz pótlására a visszatelepülők mellett román ajkú lakosokat telepítenek le, s megkezdődik a község lassú újjáfejlődése.  A folyamatos fejlődés azt eredményezte, hogy 1939-re 4800 főre gyarapodik a lakosság . Ebben az időben adott településünk az országnak miniszterelnököt Kállay Miklós személyében. A két világháború között az 1-5 holdas kisparaszti családok éltek többségben Kállósemjénben. A nincstelenek a Kállay, Gyulaházy és a Szakolyi családok  nagybirtokain cselédek, summások vagy napszámosok voltak. A mindig mezőgazdasággal foglalkozó nagyközségben a nagybirtokrendszer megszűnésével sem lett könnyebb az emberek élete az 1956.évi forradalomig. 1956- 1961.közötti időszak kicsivel jobb megélhetést biztosított. A szakszövetkezetekből 1979-ben megalakult mezőgazdasági  szövetkezet 1990-ig a legnagyobb foglalkoztatónak számított, 400 dolgozójával, 1000 szövetkezeti tagjával és 300 milliós   vagyonával a rendszerváltást követően tönkrement. 1990. után a szinte egyetlen megélhetési forrást a föld  biztosítja. A kisparcellás művelés sajnos nem felel meg az Európai Uniós elvárásoknak. Kállósemjén  közigazgatásilag a Nagykállói Járáshoz tartozott, 1972-től nagyközségi címmel rendelkezik. A rendszerváltozás utáni első önkormányzati választáson független polgármesterét tisztségében - Lipcsei Miklós személyében -  immáron három ízben erősítette meg a lakosság .Az önkormányzati  képviselőtestületi tagok száma 12 fő.
Építészeti, kulturális emlékek
A községben található Kállay család kastélya - volt Kállay Miklós miniszterelnök lakóhelye- településünk
műemléke, barokk stílusú. A kastély több mint 200 éves, 1763-ban építette olasz építő, Salvator és Giuseppe Aprilis, Kállay György megrendelésére.
A II. világháború idején megrongálódott, 1964-re állította helyre a Műemlékvédő Egyesület.1994-ig diákotthonként működött. A kastélyhoz tartozó park természetvédelmi terület, különösen értékes benne a hársfasor, amely a kastélyhoz vezet. A parkban húzódik meg szerényen az egyszerű, mediterrán jellegű kápolna, mely  alatti kripta a Kállay család temetkezési helye.1993.április 17-én itt helyezték el végső nyugalomra - akaratának megfelelően - Kállay Miklós egykori miniszterelnök hamvait .Kállósemjén községnek - építészeti és műemléki szempontból is figyelemreméltó - három temploma van.
Legnagyobb, műemlék jellegű a görög katolikus templom, a XVIII. század végén alakították át késő barokk stílusban.1317 körül Szent Miklós tiszteletére felszentelt templom, 1318.ban János nevű papja volt, 1332-37-ben István, 1343-ban pedig a Kállay családból való Péter pap. Ez a templom kicsinek bizonyult, 1890-1897 körül újjáépítették. Az 1700-as években betelepített - főleg Erdélyiek - görög katolikusok voltak.
A római katolikus templom az 1930-as években épült, korábban a Boldogságos Szűz tiszteletére épített kápolnát említ az írás az 1300-as évekből. A római katolikus vallás újra elterjesztése az 1715-ben még élő utolsó Kállay sarj, Kállay Miklós nevéhez fűződik - aki református hitről tért át katolikus hitre - valamint a századvégén Heves megyéből idetelepedő főleg dohánymunkások nevéhez fűződik.
A református templom 1894.évben épült, azelőtt kőtemplomuk volt. Nevezetes épület, bár nem műemlék a volt Gyulaházy kastély. Ez az épület az évtizedek során több célra volt hasznosítva. Itt működött kezdetkor a Megyei Növényvédő Állomás, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pszichiátriai Szakkórház nagykállói terápiás részlegeként funkcionált 2010-ig, jelenleg üres. Az 1848-as szabadságharc, majd az I. világháború áldozatainak emlékművei mellett a II. világháború áldozatainak állított emléket az Önkormányzat Képviselőtestülete  a lakosság támogatásával,1991.évben. Kállósemjén község határában fekszik a nagy Mohos tó. A kifli alakú Mohosnak a területe 25 ha. Kitaibel Pál a neves botanikus 1796-ban végzett itt megfigyeléseket. Az Alföld egykori lápi vegetációjának gazdag lelőhelye, utolsó ingólápja. Az írói képzeleteket is foglalkoztatta, Jókai Mór így ír róla: aki járni tud rajta , átmegy rajta,aki nem, az alatt kilyukad és az belevész. A nyírségi erdők koszorúzta ősi vízi világát az un. nyírek úszószigeteit ma már csak ez az egyedüli kis folt képviseli. A tó nagy homokbuckák közé ékelődött, suvadással keletkezett, 2- 3 m mély. Nagykiterjedésű ingó láp, tőzeg páfránnyal ritka, ősi mocsári növényekkel, moszatfajtákkal, májmohákkal. Itt található hazánk egyik legritkább növénye, a színes levelű hídor. Az elmúlt évek aszályos időjárása kedvezőtlen hatással van a tóra és vízi világára, növényzetére.
A település történetéről Kállósemjén című kiadvány is megjelent, amely megvásárolható a polgármesteri hivatalban.